Related Articles
A maraton futás elnevezése Pheidippidész görög katona legendájához kapcsolódik. K.e. 490-ben, a görög–perzsa háborúk idején, az athéni seregek a marathóni csatában vereséget mértek a túlerőben lévő perzsa seregre. Ekkor a perzsák hajóhada Athén ellen indult, hogy még a győztes hadsereg visszaérkezése előtt elfoglalja a védtelen várost. Pheidippidész ekkor futva tette meg a csata helyszíne, Marathón és Athén közötti 40 km körüli távot, hogy a győzelem hírét elvigye és figyelmeztesse az athéniakat a perzsa seregek közeledtére. A legenda szerint az üzenet átadása után holtan rogyott össze. Azóta a maraton futás sportággá nőtte ki magát. Az 1896-os athéni olimpiától a 1908-as londoni játékokig változott a táv valahol 40 és 42 kilométer között, azonban 1908. július 24-én a távot megtoldották 195 méterrel, azért, hogy a királyi páholy előtt érjenek célba a versenyzők.
Az akkori olimpiai bajnokot, az amerikai Johnny Hayest az első világcsúcstartónak is nevezhetjük, három órán belül ért célba. A maraton futás végleges távját, 42,195 m-t csak 1921-ben fogadta el hivatalosan is a Nemzetközi Atlétikai Szövetség. Száztíz év alatt, 1908-tól 2018-ig pedig eljutottunk oda, hogy már nem a három órán, hanem a két órán belül teljesíti az aktuális világ legjobbja. A modern olimpiai játékok hagyományosan a maraton futással zárulnak, ahol a futók az olimpiai stadionba érkeznek. Az 1896-os és a 2004-es athéni olimpiákon a versenyt az eredeti helyszínen, Marathón és Athén között rendezték.
