A maraton futás eredetének rövid története

A maraton futás elnevezése Pheidippidész görög katona legendájához kapcsolódik. K.e. 490-ben, a görög–perzsa háborúk idején, az athéni seregek a marathóni csatában vereséget mértek a túlerőben lévő perzsa seregre. Ekkor a perzsák hajóhada Athén ellen indult, hogy még a győztes hadsereg visszaérkezése előtt elfoglalja a védtelen várost. Pheidippidész ekkor futva tette meg a csata helyszíne, Marathón és Athén közötti 40 km körüli távot, hogy a győzelem hírét elvigye és figyelmeztesse az athéniakat a perzsa seregek közeledtére. A legenda szerint az üzenet átadása után holtan rogyott össze. Azóta a maraton futás sportággá nőtte ki magát. Az 1896-os athéni olimpiától a 1908-as londoni játékokig változott a táv valahol 40 és 42 kilométer között, azonban 1908. július 24-én a távot megtoldották 195 méterrel, azért, hogy a királyi páholy előtt érjenek célba a versenyzők.

Az akkori olimpiai bajnokot, az amerikai Johnny Hayest az első világcsúcstartónak is nevezhetjük, három órán belül ért célba. A maraton futás végleges távját, 42,195 m-t csak 1921-ben fogadta el hivatalosan is a Nemzetközi Atlétikai Szövetség. Száztíz év alatt, 1908-tól 2018-ig pedig eljutottunk oda, hogy már nem a három órán, hanem a két órán belül teljesíti az aktuális világ legjobbja. A modern olimpiai játékok hagyományosan a maraton futással zárulnak, ahol a futók az olimpiai stadionba érkeznek. Az 1896-os és a 2004-es athéni olimpiákon a versenyt az eredeti helyszínen, Marathón és Athén között rendezték.

About Rita

Check Also

Magyarországi TCL klíma nagyker

Amikor az évek tapasztalata és az alapos piacismeret találkozik egy klímában TCL márka 1981 óta …